Rémlik? London Expedíció? Royal és Ferike? „Fine hungarian suasage! What a fuck I suppose to do whit this shit?” Különben mindegy is.
A lengyelek mondták, hogy a Technikal English óra keretében mennek 5 napra 190 euróért, és maradt még hely, ha akarok, akkor menjek. Hát mentem. A belépők nem voltak ugyan benne, és egy valag pénzt benyelt még az út, de talán megérte. Azért csak talán, mert elég ambivalens érzésekkel jöttem haza, de ez nem London hibája. Összesen 18-an voltunk, vonattal mentünk. Köln-Brüsszel- Lille Europe-London és vissza. Csütörtök reggel mentünk, hétfő este jöttünk meg. A köztes idő nem érdekes, megnéztük amit meg kell, ettem fish&chipset, ittam angol sört.
Intermezzo: az angol sör
Attól függ! A Foster`s az ottan Kőbányai lehet, finom. Van egy csomó másik, ami érdekes, kajához jó is, de Az utolsó szivar az Arabs szürkében jutott eszembe róla, amikor a rántotthalat ettem, akkor megkérdeztem a csajtól, hogy ez a hordó vége-e, de azt mondta nem, ez ilyen. Jófej volt, adott kóstolót, mielőtt nagyon mellémentem volna a sörrel, kipróbáltam érdekes volt, de részemről Csehország felé orientálódok. A jó keserű cseh sör azért fényévekkel veri a nagyarccal készített, pangott angol löttyöt. De így a hallal azért jó volt. Igen, amiről még nem volt szó, az árak, London drága. A sör is drága. A hostelhez tartozó kocsma olcsó volt, 2 font egy pint, az kb. fél liter. Ami igazán üt, az a kétpintes korsó, az már kiadja. Ezért nem érdemes odamenni.
A tanár, aki velünk jött, igazi angol tag. A tipikus angol akcentussal beszélt, mivel én a tv-ből nyertem ki azt a kis tudást, amivel rendelkezem, nem is nagyon értettem mit beszél. Kinézetre egy kulturáltabb alkoholistának saccoltam volna elsőre, de a kinézet csal, ami érdekes, hogy nagyon objektíven szemlélte az angol történelmet, és úgy általában a világot.
Az emberek sokat vásároltak, én vettem két kitűzőt másfél fontért, de egy csomó lovetta elment kajára piára. Sokan bicikliznek Londonban, örömmel konstatáltam, hogy fixiből is volt jópár, de nagyon szép egysebességes gépeket is láttam. És nagyon sok jó csajt is. Jó bringák vannak ottan, ennyi.
Összeválogattam pár képet, hangulati jelleggel, egyebet nem tudok mondani. Örültem, hogy hazajöttem, csoporttal soha többet nem, ez az öt nap lezabált.
A jobb oldali valami híres építészé, de a neve kiesett, mondjuk lehet neki is jobb így. A bal oldali sztorija, hogy szólt az egyik német gyerek, hogy milyen jó nézőpont, én meg mondtam neki, hogy akkor fotózza le, itt a gépem, mégiscsak ő találta.
A London Museum, meg valami piac, ahol nem szórakoztak az előtetővel, kellett egy rátették, oszt csókolom.
Kis londoni ansichts.
Egy egész tűrhető kortárs ház, aminek semmi köze a baloldali irodához. Az ugyanis egy amerikai iroda londoni kihelyezettsége. 50 fővel dolgoznak egy átalakított tűzoltólaktanyában. Érdekes volt, vérprofik voltak. De az egész a profitra volt kihegyezve, és ez kicsit kiábrándító volt. Vagy én éltem álomvilágban eddig, vagy nagyon el van baszva valami. Különben mindkettő igaz, mert valamiből meg kell élni, és ha olyan házat tudok csinálni, ami olcsó és jó, akkor az fasza. Egyensúly! Végig tud menni egyenesen ezen a vonalon?
Put the lights on!
A neobrutalista Royal National Theatre of London. És Asia (ejtsd Asa) a lengyel csajt napfényt köp valami szoborra.
Foster városházája (hi-tech - low-energy), de így élőben nem mutat túl szépet, és egy újabb példa a neobrutalizmusra London híres hídja mellett, aminek nem tudom a nevét.
Desig Museum. Ó áhított minimalizmus!
Alapművek. Hogyan csinájjá művészetet és házat.
Egy utca, az angol álom, lassan ébredeznek. Globe Theatre London.
Tate Modern, önkifejezés, not nobilitas erekciós központ, és itt-ott néhány értékes dolog.
Az viszont tény, hogy lenyűgöző belső terei vannak, de lehet csak a méretek miatt, meg ezek a felújított gyárépületek a gyengéim. Balon 1 000 000 kézzel festett porcelán napraforgómag, ami isten-tudja mit jelent. (a honlapjukon biztos fönt van)
Na és most jön, hogy miért is érdekes figura Simon, a tanár aki az utat szervezte. A vérbeli brittség: demokráci és objektivitás. Amikor ő is leidiótázza a sisakos majmot, vagy a hősként beállított sirályfososfejű kalandort: Sir Henry Havelockot. "We had no fuckin business in India!" Ezt ő mondta, és igaza is van.
Stílus. És valóban, elég fajjin cuccokat lehetett kapni ottan, az emberek is megadták a módját az utcán.
Valami templom a Trafalgar Squaren, és előtte a kis pöcsös.
London stree art 1.0.
London stree art 2.0. A jobb oldali magyarázata, hogy egy csatorna (értsd: vízzel teli kis folyóra hasonlító képződmény, aminek a partján lakóhajók vannak, és érdekes figurák) partjakén szolgáló ház falán van. Különben lépten-nyomon minden tele volt Banksy cuccaival (képek, poszterek, pólók). Ez a csatorna egy hatalmas piac mellett volt, egyfajta punk-rock bazár, külön városrész szinte. Rengeteg ember tekervényes kis sikátorok, alagsorok, és mindenféle marhaságot lehet kapni.
London stree art 3.0. A jobboldali magáért beszél, a baloldali meg szintén.
De a favorit mégis ez. Nem tudom szándékos volt-e, de valami ilyesmi lehet a művészet. A Basquiatról készült film jut eszembe róla.
Londoni specialitások.
Ezekkel el tudok lenni egy darabig. A képen nem látszik de jobbra volt egy kandalló is.
Serpentine Galery. 3 szoba 3 videóinstalláció. Az elsőben egy képet vetítettek különféle hangokkal, késve értem oda, nem tudtam miről van szó, bementem, mindenki azt nézte. Kicsit fura volt, mint a birkák, lenyomják a torkukon a művészetet. Aztán egy percig bírtam és kijöttem, átmentem egy nagy fehér üres terembe és néztem a falat. Aztán a többiek is átjöttek, és akkor esett le, hogy ez tulajdonképpen maga a kiállítás, mert itt is elkezdtek vetíteni. A filmben az emberek álltak és néztek, a kamera mozgott, többnyire vonaton. Az emberek meg álltak és néztek, nagyon jó képek voltak. A hangok is finomak. A 3. teremben már nem tudom mi volt, de az sem volt rossz.
London National Gallery - itt vannak a cuccok, amit összelopkodtunk a világból, hogy nagylelkűen megőrizzük a jövőnek, kb. így foglalta össze Simon. A kötelező fotók után az épület a előtt üldögéltem és élveztem a napsütést.
Mélységélesség.
Underground - pop - punk - rock - stíl szemét, egyéniséget lehet venni. (Vettem volna én is mindenféle vackot, ha lett volna suskám, erről ennyit.)
Van minden kéremszépen.
God save...
Tárgyak.
Ceep calm and carry on. Jobbon az asztronauta Christmas egy bevásárló utca fölött.
Egy híd, a fent említett csatorna fölött, és egy számomra nagyon érdekes ház, nem messze a szállásunktól. Nézni kell, hogy szokja a szem, de adja.
RIBA Ezt is oltotta Simon, de nem értettem pontosan mit mondd.
Metrómegálló. Érdekesebb az életed, mint egy mókusé? Valami reklám volt.
Kötelező London.
Mindenhol rendőrök voltak. Biciklin, gyalog, lovon, autóban, kisbuszban, csónakban a parlament előtt. Jobbon a most épülő új londoni felhőkarcoló.
London Eye.
Csak sisakot meg csöveseket ne!
Minden be volt kamerázva. Egy metrómagállóban a bejáratoknál minden 2 négyzetméterre jutott egy kamera.
Vegyél!
London street art 4.0. A másik kedvenc.
