Cápa

Oda menjünk, ahol kellünk Ahol nekünk öröm lennünk Hol a csókok nem csimbókok Nem hálóznak be a pókok

mivan, mivan, mivan!?

  • ranlomadnilem: Nagyon frankó képeket gyártottál öregem. Mintha csak a National Geog... (2011.07.17. 22:51) In-dia
  • ranlomadnilem: Én még eddig senkin nem láttam iylen vackot, ezért rágugliztam és té... (2011.07.17. 22:48) 9,78
  • balu66: Fekák sem járnak az egyetemre. Elnézést. Afrikaiak. Persze lehet hog... (2010.12.14. 21:11) Newtun
  • pityutanarur: az (2010.12.07. 13:00) Z Zsófi

Bécs - Hundertwasser

2010.04.27. 02:08 Capa

 

Kicsit Hudertwasserről

 

Ezt a sok rizsát a netről kukáztam össze, de érdemes elolvasni, mert nem semmi életútja volt a figurának.  Van benne jó is rossz is, mint egy igazi szappanoperában, de tény, hogy ez kellett hozzá, hogy azzá váljon, aki lett. Ahogy a népdal mondja: „Aki dudás akar lenni / pokolra kell annak menni / ott kell annak megtanulni / hogyan kell a dudát fújni.”

 

Az öreg kőműves-kertész-festő-mázoló-bohóc.

 

Friedrich Stowasser néven anyakönyvezték, ebből "németesítette" a Hundertwassert (a sto szlávul százat jelent). Teljes művészneve a Friedensreich Regentag Dunkelbunt Hundertwasser volt, ebből a Friedensreich magyarul békével teli, a Regentag esős nap, a Dunkelbunt pedig sötéttarka.

Apja, Ernst Stowasser három hónappal fia első születésnapja után halt meg. A második világháború nehéz időszak volt ő és anyja számára, mivel anyja, Elsa zsidó volt. Mivel apja katolikus volt, mindketten katolizáltak. Hogy ne legyen feltűnő a családi háttere, Hundertwasser csatlakozott a Hitlerjugendhez. A háború után tanulmányait a bécsi Művészeti Akadémián folytatta 1948 és 49 között.

A bécsi Képzőművészeti Akadémiát otthagyta és autodidaktaként tanult tovább, főleg 1951-es marokkói és tunéziai útjai hatottak rá. 1952-ben nyitotta meg első kiállítását Bécsben, egy évvel később megfestette első spirálját, 1958-ban Penészkiáltványt írt az építészeti racionalizmus ellen. Bejárta a világot Párizstól Tokióig, 1972 és 1983 között öt kontinensen láthatták vándorkiállítását. Utazásai során előadásokat tartott, meztelen performanszokat mutatott be, miközben felolvasta a Meztelenbeszéd a harmadik bőr jogáért című írását. Az ember öt bőréről beszélt, amelyek a saját bőrünk, a ruházat, a ház, a szociális környezet (a családtól a nemzetig) és a globalitás.

Már az 1950-es években világpolgárként élt, a civilizáció kritikusaként lépett fel, foglalkoztatta a környezetvédelem kérdése. A kispolgárt megbotránkoztatni akaró Hundertwasser mozgalmat indított Jogod az ablakhoz - kötelességed a fa iránt elnevezéssel, melyben az ablakok kötetlen elhelyezését és tetőkertek telepítését hirdette; Humuszvécé-kiáltványában javasolta a fekália visszajuttatását a természet körforgásába.

Festészetében, homlokzatterveiben, postai bélyegein, ruhaterveiben harsány színeket alkalmazott, kereste az ember és a természet megbékélésének lehetőségeit. Lenyűgözték a spirális formák, elutasította az egyenes vonalakat, mivel azokat "az ördög eszközének" tartotta. Művészetelméletét transzautomatizmusnak, festészetét organikus festészetnek nevezte, a szürrealisták automatizmusának példáját követte.

Leghíresebb alkotása a bécsi Hundertwasser ház, s a közelében lévő múzeum, ahol a festő műveiből állandó kiállítás látható. Az 1983-1985 között épült ház meghatározhatatlan formái, a tetején és erkélyein létesült kertjei, hullámzó padlói és környező járdái, a logikát nélkülöző változatos szerkezeti elemei, burkolatai és aszimmetriái látogatók tízezreit vonzzák. A házzal szemben a művész által tervezett kis "bevásárlóközpont" található, itt főleg ajándéktárgyakat árusítanak, de látványosság a vécé is, amelyre alkotója különös figyelmet szentelt.

Hundertwasser 1981-ben a bécsi Képzőművészeti Akadémia professzora lett, s megkapta a nagy Osztrák Állami Díjat. Utolsó vállalkozása 1999-ben a magdeburgi Hundertwasser ház volt, melynek felavatását már nem érhette meg: 2000. február 19-én halt meg egy hajón a Csendes-óceánon, úton Új-Zélandból hazafelé.

 

Hundertwasser Haus Wien

Egyből látni, hogy hova tervezett az öreg hippi, a sok susnya igazi felüdülés az aszfalt és a beton között.

Érdekes a homlokzaton, hogy kívül is látszik a belső rendszer. A zöldésg a ház szerves része. 

Mesebeli részletek.

Vidám, ennyi. Hanyatt esnének ha ilyet tolnék diplomára.

Szemöldök minden ablak fölött.

Kunsthaus Wien

Itt a fekete és a fehér dominál, de színek is vannak, és szokatlan anyagok. És persze az elmaradhatatlan dzsungel.

Izzadtak a statikusok és az épületfizikusok is. Ennek ellenére megcsinálták, mert nem rossz, meg nem is lehetetlen, simán csak kihívás. Ez a helyes szemlélet. Okosodjunk!

Egy gyönyörű cél nélküli vakablak, és a parkoló, ami akármilyen érekes is, de eggyel megint több helyet rajzoltak (csempéztek) fel, mint amennyi kényelmes lenne. (Bár 4 motornak kényelemes.)

Fekete-fehér-színes. Kifele nő.

 

1 komment

Címkék: bécs anita építészet hundertwasser fekete kocka rovat

A bejegyzés trackback címe:

https://capa.blog.hu/api/trackback/id/tr221954506

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sudi XD :D · http://sudnusi.blog.hu/ 2010.10.17. 10:21:27

a végleges voksomat erre a témára teszem. Hundertwasser barát. :P
süti beállítások módosítása