Azt hiszem most jutott el oda végleg a filmgyártás (már a szó is filmgyártás, vagy fimiparipar), -vagy csak most tudatosult bennem- hogy alapvetően 2 okból készítenek filmeket. Az egyik a haszonszerzés célja, és kész, a másiknak van valamilyen művészeti indíttatása. Mondjuk ezért a megállapításért valószínűleg nem kapok Nobel-díjjat. Gondolom ez már mindenkinek eszébe jutott párszor, vagy nem. De mindegy is. A lényeg, hogy egy látványos hollywoodi filmnek is lehet mondanivalója, de azt nagyon emészthető módon tálalják elénk, szépen, egyszerűen, hogy mindenki megértse. Ez olyan, mint egy drága vendéglőben a szép kaja, ami mellesleg finom is. Az igazi filmgyártás, olyan lehet, mint egy budai kisvendéglő, emberközelibb, őszintébb egy kicsit. Természetesen a kisvendéglőben is fizetsz, csak nem annyit, de a kaja ugyanolyan jó, a hely nincs tele sznobokkal, és valószínűleg a szakács nem drága kocsival jár, hanem egy tizenéves ronccsal.
Szóval az Akvárium (Fishtank) című filmet csak ajánlani tudom. Nem ez az egyetlen ilyen film, nem is az első, és biztos lesz még pár ilyen, de azt a két órát érdemes rászánni. Külön öröm hallani a jó kis angol akcentust.
Igen, ez egy filmajánló volt.
